Ebben a részben a szarvasbőrkészítést szeretném bemutatni, amit hobbi szinten űzök. Találhattok itt pár érdekes információt, illetve fényképeket az egész folyamatról. Ahogyan a fényképekből is nyilvánvaló, Áron mindig és mindenhol jelen van, és érdeklődéssel figyeli a munkámat. A szarvasbőröket zsírcserzéssel készítem, ugyanis a bőr kicserzéséhez állati agy (legtöbbször disznó) és víz keverékét használok (nem vicc!:-)). Ez az ún. braintan (brain – agy, tan – cserzeni). Egy nagyon régi technikáról van szó, már a kőkorszaki ember is az elejtett állat agyával vonta be a lenyúzott bőrt és dolgozta fel azt. A folyamat főleg az észak-amerikai indiánoktól ismert, akik ilyen módon kiváló minőségű szarvasbőröket készítettek.

Az első nagyon fontos lépés egy megfelelő és egyben megfelelően lenyúzott bőr beszerzése. Ez általában nem is olyan egyszerű, mivel a legtöbb kezem ügyébe került bőr tele van vágásokkal és lyukakkal, ami nem éppen a bőr szakértelemmel történt lenyúzására utal. A bőrt ugyanis nem „levágni”, hanem lenyúzni kell. Az ilyen bőrök vesztenek a minőségükből és tovább rongálódhatnak a feldolgozás alatt. Legtöbbször szarvas, vagy őz bőrt cserzek, de jó minőségű bőröket tudunk készíteni kecske, dámvad sőt fiatal tehenek bőréből is.

A bőrt elsősorban a rajtamaradt hústól és zsírtól kell megszabadítani. Ez kétféle módon hajtható végre. Az első módszer az ún. dryscrape (dry – száraz, scrape – kaparni). Itt a bőrt keretbe feszítve hagyjuk megszáradni, majd egy nagyon éles kaparószerszámmal eltávolítjuk a húst, zsírt és a vérereket. Hasonlóan járunk el ezután a szőr felőli oldalon is.

A legtöbb esetben viszont a másik módszert alkalmazom, amikor egyből a nyersbőrt, illetve a folyamat előtt beáztatott vizes bőrt kopasztom egy arra alkalmas, tompa élű húsoló kaszával (wetscrape: wet – vizes, nedves, scrape – kaparni). A szőr eltávolítása előtt, amit szintén a húsoló kaszával végzek, érdemes a bőrt belúgozni. A lúgnak szőrlazító hatása van és a papilláris réteg duzzadását is eredményezi egyben, ami így könnyebben eltávolítható a kopasztás folyamán. Lúgozáshoz alkalmas pl. hamu és víz keveréke (hamulúg – KOH), NaOH vagy mésztej. A bőr feldolgozásának ezen szakaszai érdekes „illatokat” árasztanak és akár rossz szomszédi viszonyok kialakulását is eredményezhetik:-). Ez van…

Miután a bőrt mindkét oldaláról lekopasztottuk, alaposan ki kell belőle mosni a még benne maradt lúgot. A bőrt ezért éjszakára elegendő mennyiségű vízbe áztatjuk, amibe önthetünk egy kevéske ecetet is. Ennek végeztével a húsoló kaszával még egyszer végigmegyünk a bőr hús felőli oldalán, mivel a még rajta maradt hártyák most könnyebben eltávolíthatók.

Ahogyan a következő kép is szemlélteti (nem lepedőket teregetek!) a mindkét oldaláról lehantolt bőr szép fehér és elasztikus.

Továbbá, a bőrből el kell távolítani a maradék vizet, tehát rendesen kifacsarjuk.

Ha túl komolyra foglyuk a figurát és a bőrt a napon szárítjuk agyon, valami ilyesmit kapunk: (Aggodalomra nincs ok, ez az összeszáradt izé pár nap múlva gyönyörű szarvasbőrré változott!)

A következő lépésben elkészítjük az „agykoktélunkat”. Az agyakat fölöntjük egy kis vízzel, hagyjuk fölfőni, majd könyörtelenül szétturmixoljuk. A keletkezett lötty állagával és színével leginkább az epreskoktélhoz hasonlítható (az ízéről efelől sajnos nem tudok semmi bizonyosat mondani, mivel nem kóstoltam). Mielőtt a bőrt agykoktélunkba mártanánk, alaposan kinyújtjuk minden irányba. Ez azért fontos, hogy a kollagén rostok között található terület megnyúljon egy picit és a rostok elváljanak egymástól és a bőr könnyebben szívja magába az agyat. A bőrnek teljes mértékben átitatottnak kell lennie, ezért ajánlatos a folyamatot párszor megismételni (agyazás, facsarás, nyújtás). Az utolsó facsarás után következik a bőr betörése, puhítása. Ennek a műveletnek célja a cserzés folyamán összeragadt rostok elválasztása a puhább fogás elérésére. A puhítást lehetőleg napos időben végezzük, hogy a bőr gyorsabban száradjon. Nagyon fontos, hogy a száradás alatt a bőr folyamatos puhításnak legyen kitéve. Ezért a bőrt alaposan nyújtjuk minden irányba, faállványon vagy acélhuzalon keresztül húzogassuk stb.

Munkánk végeztével gyönyörűen fehér, puha, kellemes tapintású szarvasbőrt tartunk a kezünkben.

A bőr puhaságának megőrzése érdekében, (ha esetleg megázna, újból megkeményszik) utolsó lépésként ki kell füstölni azt. A füst formaldehydet tartalmaz, ami kémiai reakciót vált ki a kollagén rostok között megelőzve azok összetapadását. Így a bőr tartósan puha marad. A füstöléssel ráadásul szép aranybarna színt is adunk a bőrnek. A kifüstölt szarvasbőr még mosható is! (de csak langyos vízben).

Disclaimer: "WE WOULD LIKE TO STRESS THAT NO ANIMALS WERE HARMED DURING THE FILMING.HOWEVER, SOME SPECIES DID BECOME EXTINCT DURING PRINCIPAL PHOTOGRAPHY."

MUNKÁIM